Egy, az ablakra fújt leheletkarikában maradt sz-betű.
A rózsaszín zokniból elpergett szöszök a padlón.
Egy-egy hajszál az alvós párnán.
Netbook fedlapján kis kéz ujjlenyomatai

Ilyen dolog ez.

Kedvenc tea tasakja a konyhaasztal fiókjában.
A kulcscsomó karikáján táncoló kabalaállatka.
Agyadba beégett hang, mely a bejárati ajtó bezárásával jár.
Anyósülésen kikoptatott kartámaszték.

Ilyen dolog ez.

Feltekert fogkrémes tubus a fürdőszobai fogmosós bögrében.
Piros összebújós takaróban maradt sárga hajgumi.
Pénztárcában maradt blokk a dobozos jégkrémről.
Apró, még lemeszeletlen foltok a falon, egy balul elsült főzés után.

Ilyen dolog ez.

Nem létező parfümgőz a pipereasztal mellett.
Lejárt bérletkártya augusztusban még májusból.
Mágnessel felfogatott bevásárló lista a hűtő ajtaján.
Mérföldköveknek számító mondatok a naplózott beszélgetésekben.

Ilyen dolog ez.

Milyen dolog ez?

Apró részetekből felépülő egység. Nem a szerelem definíciója ez. Nem a hiányé. Akarom, mert szeretném.
Ez a létezés definíciója. Ha ezeket nem vennéd észre, nem tudnád mit jelent, az, aki jelent valamit.
Te tudod csak, hogy mit jelent az, aki jelent valamit. Apró jelekből összeállítható nagy egység az egész. Nincs mértékegysége annak, hogy ki mennyire fontos. Viszont van elfoglalt helye az életedben.Az együtt átélt napok mélyítik az érzelmeket.

(Ez a bejegyzés nem szól senkiről. Kitaláció és talán a fele meg sem történt. Megálmodott pillanatok egységei.)