Mert ez megismételhetetlen...

Ugyebár az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen. Visszaemlékezések összessége az adott pillanatban. Hozzánk beérkező reakciókból levont következtetések gyurmavilága. Olyan ez, mint egy vizsgálati egység - van egy adott valóság, amelyben hiszel, s amelyben látod és érzed magad, valamint van egy másik, amelyben mindenki más lát. Csomagban kapott élet.

Kapom vagy szerzem?

Egyrészt kapom, mindenki maga dönti el, hogy köszönetet ad érte, vagy nem. De ez is attól függ, hogy mit tudott eddig kihozni abból az állapotból és helyzetből, ameddig eljutott. Nem érdemes ezen sokat rágódni, az élet képes egy pillanat alatt bemutatni vagy éppen a magasba emelni. Részben tőled is függ ugyan, de a végén mindig kiderül, hogy jókor voltál jó helyen, vagy pont fordítva.

Most éppen nem ez a téma fő szála, hanem az, hogy egyes emberek a sorsot okolják, magasztalják a bekövetkezett hibákért és rosszért, vagy jóért, miközben lehetséges, hogy ők maguk szerzik meg, érik el azt az állapotot, amely éppen akkor jellemző. Fura, hogy rengeteg olyan emberrel találkoztam, aki elégedett volt azzal, amit elért, miközben tudom, hogy feleannyit nem adott bele, amennyit tehetne.

Értem ezalatt azt, hogyha képes vagy elérni bármit, ne érd be annyival, hogy megelégedj, vagy megelégedést láss más arcán. Maximumot kihozni önmagunkból annyit jelent, hogy képesek vagyunk elérni a saját vagy környezetünk által felállított határokat. Amint elérünk egy bizonyos szintet, már távolinak tűnik az eddig elért, azonban a büszkeség és eredmény értéke bennünk él abban a kulcsmondatban, hogy ,,soha ne feledd honnan indultál". Ellenkező esetben, ha magasról zuhantál a mélybe és nagyot estél, képesnek kell felállnod, bármi is legyen az, ami megtörtént. Aki él, létezik, dobog a szíve, képes a változásra és a változás által bekövetkező új élet-egységek megismerésére, felfedezésére és képes belőlük erőt meríteni, az újat megszokni és megtanulni, valamint KÉPES akármire.

Bármire.

Nem szabad azt hinni, hogy képtelenség megváltozni, vagy képtelenség kilábalni a rosszból. El lehet érni bizonyos pontokat az életben, amikor újabbak után kell néznünk. Kinek mi a fejlődés, az igaz, de láttam már embereket céltudatosan élni.

Hogy függ minden össze azzal, hogy kapom-e vagy szerzem az életet?

Hát, bizonyos szinten mindkettő egyesülése az egész. Egyrészt az életet kapom, mert az élet magányosan nem élet, tehát szükségünk van a tömegre, a kommunikációra, a társakra, barátokra, ellenségekre, családra stb. Tehát függünk tőlük, ezért kapjuk tőlük az életet, amit mi formálunk magukra, velük együtt. Másrészt szerezzük, mert amikor egy bizonyos pontot megreked az életünk - ezt nevezhetjük monotonitásnak, vagy unalmasnak, céltalannak -, akkor megvan bennünk a képesség, hogy továbblépjünk. Bármerre, bárhogyan. Egy festmény, egy sportesemény, egy új könyv, egy új barát, új hely felfedezése mind-mind arra sarkal bennünket, hogy megszerezzük a következő lépéshez szükséges lépéseket. Igen, mi magunk teszünk azért, hogy az életünk előrébb lépjen.

Természetesen vannak olyan emberek, akik jobban szeretik megkapni mint megszerezni, de ez most más téma, és nagyon nem is szeretnék azokkal foglalkozni, akik nem is értik miről írok éppen.

Nos, a my life, my rules - az én életem, az én szabályaim - kulcsgondolat helyes. Ez nem világmegváltó és felszabadító gondolat, nem is lázadó - ez tényleg így van. Vannak nagyszüleink, szüleink, barátaink, tanáraink, főnökeink, de ha belegondolsz, egy utat jártál be és egy úton folytatod. Akár már a következő pillanattól kezdve is. De csak a te saját és egyetlen és érett gondolataid azok, amelyek a valódi szabályaidat megszabják. Nincs barát/barátnő önazonosulás és tiszta önértékelés nélkül. Nincs család, ha nincs benned béke, szeretet vagy éppen odaadás. Nincsenek tanárok abból a szempontból, ha úgy állsz a dolgokhoz, hogy amit nyújtanak neked, az teher és szófecsérlés. Nincs főnököd, ha csak a munka léte miatt dolgozol.

Ha mindennel elégedett vagy, akkor lesz egy következő szint, amelyet elérhetsz és ez csak és kizárólag rajtad múlik, azon, hogy a már meglévő és megkapott egységeidből, mit építesz fel és azokon keresztül mit szerzel meg. Nem véletlenül áll a világ egyszerre különböző emberekből. Ugyanabban a pillanatban jelen lehet egy sikeres és ragyogóan boldog ember, egy begyepesedett és zárkózott, valamint egy lázadó és céltalan fiatal is. Egy helyen vannak, különböző értékellek, amelyeknek tudatában lehetnek, de nem biztos, hogy teljesen. Lehet, hogy nem is érdekli őket a világ. Pedig az mindenkit kell, hogy érdekeljen.

Tételmondat: A választás benned van. Nem bennem, ne gyere utánam, ha úgy érzed, hogy tudsz jobb utat. Választás ugyebár mindig van, amíg létezés is. A te életed, a te szabályaid. Korlátok közé vannak olykor szorítva - család, barátok, munkahely, iskola - , de pontosan ezek azok az egységek, amelyekből merítve kell kiegészítened azt a lépésre képes és legfontosabb egységet, ami TE vagy. Annyit vegyél magadhoz, ami elég ahhoz, hogy léphess. Ha véletlenül elesel, állj fel, mert képes vagy rá. Ha másért nem, azért hogy magadnak bizonyíthass, igenis megszerzem a jót, mert megérdemlem.

Lehet ez bármi, a legapróbb dolog is, a lényeg, hogy tisztában legyél azzal, amid van. Amid nincs, szerezd meg, formáld javadra - és ne árts másoknak mindezzel.

Az életet csomagban kapjuk. Egyszeri és megismételhetetlen. Legyen ez olyan, ha majd egyszer visszaemlékezel, hogy képes voltál újat nyújtani és képes voltál arra, hogy képes legyél ember lenni.

Szeresd magad, úgy ahogy vagy, és formázd a világot úgy, hogy a legborúsabb napokon is mosolyogni tudj. Ha megvan a belső béke, érezni fogod, hogy élsz. Úgy igazán. Tudom, hogy nehéz, szerintem te is tudod. És van az a pont, amikor megéri megpróbálni és van, amikor nem is tehetsz mást...Nos, legyen ilyen minden napod, és feküdj le minden este elégedetten. Mert élsz. És ha élsz, adsz magadból másoknak is, mert jut és van miből. Legyen miből. Mert élsz. Élj, mert élni jó, úgy élni pedig mindenképpen jobb, hogy tisztában vagy azzal, mindig van egy következő lépés. Megszerezheted a jót, ha élsz. Tanulj, barátkozz, menj el új helyekre, építs egy olyan világot, amely világ minden nap épülHET. A lehetőség adott. Ne...Ne mondd, hogy nem. Képes vagy rá, mert van, amit kaptál hozzá és van, amit szerezhetsz.

ÉLJ! És élj nagyon, mert...

Ez egyszeri és megismételhetetlen.